feltárta útját a Pandzsábon és a Sós-
hegységen át a Jhelum folyóhoz, és a döntő
ütközet színhelyét, ahol Póroszt legyőzte;

rekonstruálta a kis híján katasztrofális visszavonulás
útvonalát az Indus deltájától Gedrózián át Perzsiába.

Régészeti és földrajzi kutatásainak eredményeit On Alexander’s Track to the Indus (1929) című könyvében és számos cikkében publikálta.

Kelet és Nyugat találkozásának pontjai és a különféle kultúrák keveredése
és szintézise mindig is Stein Aurél tudományos érdeklődésének
középpontjában állt. A görög kultúráról, amely Nagy
Sándor nyomán eljutott Ázsia szívébe, máig
tanúskodik az afganisztáni
Gandhara és Észak-India
buddhista művészete.

Stein Aurélnak az 1870-es években a drezdai Kreuzschule egyik tanára adta kezébe Flavius Arrianus, a második századi görög történész Nagy Sándor hadjáratairól szóló munkáját. A gyermek Steint magával ragadta a nagy makedón hódító története, s egész életében számtalan kutatóutat szervezett Nagy Sándor keleti hadjáratának és fontos csatái
pontos helyszínének meghatározására.

Stein az összehasonlító nyelvészet, a történelem, a történeti földrajz és a hadtörténet területén való
minden jártasságát latba vetette Nagy Sándor homályba vesző útjának felderítésére:

azonosította az aornoszi szirtet, amelyet Nagy Sándor Kr. e. 327-ben,
az Indus felé vezető útján foglalt
el egy helyi hadseregtől;